mirage023

Gyerekek. Ez a feka nem normális! Ekkor állatot!

Ez nagyon nagy! :lol: Gatula érte!

Sanyi bácsi, egykori Malév-es fedélzeti mérnök sztorijai: 1. Az utasok mindig is kíváncsiak voltak a pilótafülkére, még ha nem is sokat értettek belőle. Egyszer egy nem túl eszes hölgy kívánta megtekinteni a Tu-154 kezelőszerveit. Félrehúzta a fülke ajtaját takaró függönyt, és megkérdezte, bejöhet-e egy pillanatra. - Hölgyem, annak semmi értelme - felelte neki Sanyi bácsi. - Ó, elnézést, nem tudtam, hogy nem lehet - felelte a hölgy, és távozni akart. - Dehogynem lehet, de csak egy pillanatra bejönni, annak semmi értelme. Belépni és kimenni? Maradjon, nézzen körül. A nőnek leesett az ejtőernyős papírtantusz, belépett, majd nézegetni kezdte a navigátor munkahelyét és a műszerfalon a számtalan mutatót, műszert. - És ez, ezt hogy figyelik mind? - kérdezte értetlenül. - Ááá, nem figyeljük. Igazából ezek nem is műszerek, csak egy tapéta az üveg mögött. Látja, nem is mozdulnak a mutatók. - Óóó, értem. Érthető, hiszen ennyi műszerre nem is lehet figyelni. A nő ezek után az ablakon nézegetett kifelé. Odakint, mélyen alattunk, zárt felhőtakaró, s úgy nézett ki, mintha állnának. Sanyi bácsi meg is kérdezte: - Ugye, azt akarja kérdezni, hogy mióta állunk? - Őőő, igen, pont erre gondoltam. - Hát olyan - ránézett az órájára - nyolc, nyolc és fél perce. - Micsoda? - csattant fel a kapitány - Nyolc perce vesztegelünk itt? Hát ezért állítottak meg? - előrehajolt, jobbra-balra nézett, mintha keresne valamit odakint - Nyolc perc, és ezek sehol, hát mondhatom! - Kik nincsenek sehol? - Megállított minket a légi irányítás, mert keresztben áthalad egy másik gép, de az meg késik. A droid arca felderült: - Egy másik gép? Hát ezt le kell fényképezni! Azzal kirohant a pilótafülkéből, és ujjongva mesélte a többi utasnak, hogy hamarosan egy másik gép fogja keresztezni az útjukat. Abban a pillanatban a jobb oldali ülésekről felpattantak az emberek, és tódultak a kameráikkal a bal oldali ablakokhoz. Jó nagy tülekedés lett. A kapitány erre elkezdte a gépet balra dönteni, és beleszólt a mikrofonba: - Emberek, mit művelnek? Felborulunk! Erre a droidok egymást taposva igyekeztek vissza a helyükre. A helyszín ezúttal is egy Tu-154-es pilótafülkéje, a szereplők pedig Sanyi bácsi kollégái és egy hülye utas, aki előrejött műszernézőbe. - Egyet áruljon el nekem, pilóta úr. Azt még értem, hogy nappal hogyan repülnek, mert ugye látják a földet, hogy merre járnak. De ilyenkor, éjszaka hogyan? Hiszen nem látni semmit! A kapitány kimutatott az ablakon. - Éjszaka még egyszerűbb. Látja, ott van két villogó fény a szárnyvégeken, egyszerűen azok között kell tartani a gépet. Az utas leesett állal nézett. - Aha, hát ez tényleg egyszerű.

És még azt hisszük, hogy most van sz..ban az ország. Hát várjunk csak tíz évet... Egy vidéki főiskolán tanítok, és sajnos egyre gyakrabban meggyőződöm arról, hogy a diploma és az intelligencia (ész) nincsenek köszönőviszonyban sem... Zh-t írattam az elsősökkel, és már a terembe belépvén kiszúrtam magamnak egy "kislányt", aki tök pinkbe öltözve (már ha az ruha volt rajta!!!), műkörmeivel a tollba kapaszkodva (alg tudta fogni), púderezte az orrát! Hát...nem mindegy, hogy ír 0 pontos zh-t az ember lánya! Látszott rajta, hogy baromira izgul, csak nem tudtam, hogy a kérdéseket várja ilyen izgalommal, vagy hogy kibírja a körme, anélkül, hogy lepattogna a lakk, esetleg sietne szolizni. Ja, a mobilja is rózsaszínű volt, és a hajában is volt egy-két rózsás árnyalatú tincs. Na, miután "kigyönyörködtem" magam, mondom, írják fel a papírra, hogy NÉV, SZAK..és éppen folytatnám a sort, mire a kislány megszólal: Elnézést! Évszak? Na, gondoltam, nagy az Isten állatkertje, kicsi a kerítés, persze a többiek sírva röhögtek, ő meg abszolút nem értette, hogy min. Mondtam neki, hogy igen, az évszakon kell felírni, a hónapot, napot, Duna vízállását Paksnál, a Barátok közt tegnap esti epizódjának 5 soros összefoglalóját és a műkörmöse mobilszámát... Gondoltam, ennyi baromságra csak veszi a lapot...tévedtem, csak az tűnt fel, hogy míg a többiek a kérdésekre várnak, ő már buzgón ír, és láss csodát?! minden adatot megkaptam, kivéve a vízállásjelentést, mert arra azt írta: "Tudom ám, hogy ez beugratós kérdés, mert Paks a Tisza mellett van." Feladtam. És már nem röhögök, amikor ezt a történetet mesélem. Diplomája lesz........

Ebbbül igyanak? Az anyádnak azt a..[ ].. anyját! Apám, ez nagyon nagy! :lol: Gratulálok

Kedves lányom! Lassan írom levelem, mert tudom, hogy nem tudsz gyorsan olvasni. Már nem ott lakunk ahol eddig, mert apád olvasta, hogy a legtöbb baleset az otthontól 20 km-es körzetben történik, úgyhogy elköltöztünk. A házszámot sajnos nem tudom megírni, mivel az előző lakók magukkal vitték, hogy ne kelljen a címüket megváltoztatni. Az új házban minden nagyon szép és jó. Mosógép is van, bár nem működik valami jól. Beletettem a ruhát, meghúztam a láncot, és azóta nem láttam belőle semmit. Mindent összevetve nem rossz itt. A múlt héten csak kétszer esett az eső, egyszer három, egyszer meg négy napig. Elküldtem a kabátot, amit kértél, de apád szerint a gombok miatt túl nehéz lett volna a csomag, úgyhogy levágtam mindegyiket, és beletettem őket a kabát zsebébe. Az a lüke bátyád valamelyik nap bezárta a kocsikulcsot, és több mint két órába telt, míg apádat és engem kiszabadítottak az autóból. A nővérednek ma gyermeke született, de még nem tudjuk fiú-e, vagy lány, így azt sem tudom megírni, hogy nagynéni vagy nagybácsi lettél. Képzeld! A szomszéd beleesett a pálinkáshordóba. Néhányan megpróbálták kihúzni, de ő hősiesen ellenállt, és megfulladt.Szegény embert 3 napig hamvasztották. Máskülönben nincsen sok újság, minden a megszokott mederben folyik. Csókol szerető anyád Ui. Akartam pénzt is tenni a borítékba, de már le volt zárva.

HUSZT Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! Ez az egyik kedvencem! A másik: Portre of Arany, János Arany, János Híd-avatás (Hungarian) Szólt a fiú: "Kettő, vagy semmi!" És kártya perdül, kártya mén; Bedobta... késő visszavenni: Ez az utolsó tétemény: "Egy fiatal élet-remény." A kártya nem "fest", - a fiúnak Vérgyöngy izzad ki homlokán. Tét elveszett!... ő vándorútnak – Most már remény nélkül, magán – Indúl a késő éjszakán. Előtte a folyam, az új hid, Még rajta zászlók lengenek: Ma szentelé föl a komoly hit, S vidám zenével körmenet: Nyeré "Szűz-Szent-Margit" nevet. Halad középig, hova záros Kapcsát ereszték mesteri; Éjfélt is a négy parti város Tornyában sorra elveri; – Lenn, csillagok száz-ezeri. S amint az óra, csengve, bongva, Ki véknyan üt, ki vastagon, S ő néz a visszás csillagokba: Kél egy-egy árnyék a habon: Ősz, gyermek, ifju, hajadon. Elébb csak a fej nő ki állig, S körülforog kiváncsian; Majd az egész termet kiválik S ujjonganak mindannyian: "Uj hid! avatni mind! vigan." "Jerünk!... ki kezdje? a galamb-pár!" Fehérben ifju és leány Ölelkezik s a hídon van már: "Egymásé a halál után!" S buknak, - mint egykor igazán. Taps várja. - "Most a millióson Van a sor: bátran, öregem!" – "Ha megszökött minden adósom: Igy szökni tisztesebb nekem!" S elsímul a víz tükre lenn. Hivatlanul is jönnek aztán A harmadik, a negyedik: „Én a quaternót elszalasztám!" "Én a becsűletet, - pedig Viseltem négy évtizedig." S kört körre hány a barna hullám, Amint letűnnek, itt vagy ott. Jön egy fiú: "Én most tanúlám Az elsőt; pénzem elfogyott: Nem adtak: ugrom hát nagyot!" Egy tisztes agg, fehér szakállal, Lassan a hídra vánszorog: „Hordozta ez, míg birta vállal, A létet: mégis nyomorog! – Fogadd be, nyílt örvény-torok! Unalmas arc, félig kifestve – Egy úri nő lomhán kikel: "Ah, kínos élet: reggel, estve Öltözni és vetkezni kell!" Ezt is hullámok nyelik el. Nagy zajjal egy dúlt férfi váza Csörtet fel és vigyorgva mond: "Enyém a hadvezéri pálca, Mely megveré Napleont!" A többi sugdos: "a bolond!..." Szurtos fiú ennek nyakába Hátul röhögve ott terem S ketten repűlnek a Dunába: "Lábszijjra várt a mesterem: No, várjon, míg megkérlelem!" "Én dús vagyok" kiált egy másik S élvezni többé nem tudom! -" "Én hű valék a kézfogásig S elvette Alfréd a hugom'!" Eltűnnek mind, a járt uton. "Párbajban ezt én így fogadtam: Menj hát elül, sötét golyó!" – "Én a szemérmet félrehagytam, És íme, az lőn bosszuló: Most vőlegényem a folyó. –" Igy, s már nem egyenkint, - seregben, Cikázva, némán ugranak, Mint röpke hal a tengerekben; Vagy mint csoportos madarak Föl-fölreppenve, szállanak. Órjás szemekben hull e zápor, Lenn táncol órjás buborék; Félkörben az öngyilkos tábor Zúg fel s le, mint malomkerék; A Duna győzi s adja még. Néz a fiú... nem látja többé, Elméje bódult, szeme vak; De, amint sűrübbé, sűrübbé Nő a veszélyes forgatag: Megérzi sodrát, hogy ragad. S nincs ellenállás e viharnak, - Széttörni e varázsgyürüt Nincsen hatalma földi karnak. – Mire az óra egyet üt: Üres a híd, - csend mindenütt.

Kösz fiúk, lányok. Nekemis az voolt a baj, hogy nem volt jogtiszta a windows, de mire végigolvastam ezt az 5 oldalt és kipróbáltam elég sok mindent a végén csak sikerült a RoskXp + egy tiszta kóddal a "hitelesítés". Kösz mindenkinek, hogy enyit sikerült róla írni!!! :) :) :) :) :)