bikas

4555

626706

Miért pont légy?

A BBC megbízásából filmet forgató brit tudós, Iain Stewart professzor rendkívül érdekes videót készített a tévécsatorna számára a mexikói Kristályok Barlangjáról, a Naicáról, ahol a világ legnagyobb kristályai közül fordul elő jónéhány. A barlang lenyűgözte a tudósokat, amikor 2000-ben felfedezték a páratlan természeti jelenséget. A kristályokat nem szakértők találták meg, hanem egy ezüstbánya munkásai, akik fúrás közben ütköztek a ritka szépségű barlang falának. A barlangban hatalmas kristályok láthatók, a szelenitkristályok némelyike 10 méternél is hosszabb. Az erről szóló videó a BBC oldalán található meg. A barlangba ugyankkor nem könnyű lejutni, és nem nagyon látogatható, a szaktudósok számára sem. A mélyben ugyanis extrém körülmények uralkodnak: az 50 fokos hőség még talán kibírható lenne, de a páratartalom majdnem 100 százalék. E két dolog párosítása, az ilyen meleg és nedves levegő belélegzése súlyosan károsíthatja a tüdőt. Éppen ezért védőmaszkot kell viselniük a látogatóknak. Stewart professzor egyébként azt feltételezi, hogy a Naica közelében más, hasonló barlangok is lehetnek. A videó itt tekinthető meg: http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/8466493.stm hvg

A Mars holdjai, a Phobos és a Deimos most először kerültek együtt, egyidejűleg egy kamera látókörébe – írta az urvilag.hu. Az ESA (European Space Agency, Európai Űrügynökség) Mars Express keringőegysége vette fel ezeket a képeket, még a múlt év novemberében. Az újdonságértékükön kívül ezek a különleges felvételek segítenek majd abban, hogy a HRSC (High Resolution Stereo Camera, nagyfelbontású sztereokamera) kutatócsoport a két hold eddig létező keringési modelljének helyességét megerősítse, ill. a modellt finomítsa. A képeket a HRSC kamera szuper felbontású csatornáján (SRC) vették fel. A holdakról készült 130 db képet a kamera 2009. november 5-én, közép-európai idő szerint 9:14-től 1,5 percen keresztül, 1 másodperces időközönként, majd végül 0,5 másodperces sebességre gyorsítva vette fel. A képek felbontása a Phobos esetén 110 m/pixel, míg a Deimosnál 240 m/pixel volt – a Deimost több mint kétszer távolabbról fényképezték. A HRSC SRC csatornájánál egy kiegészítő lencsét alkalmaznak, aminek nagyon szűk a látótere, mindössze 0,5°, ami így a HRSC színes sztereo csatornájánál négyszer nagyobb felbontást eredményez. A nyers (balra) és a feldolgozott (jobbra) felvétel. (Kép: ESA / DLR / FU Berlin / G. Neukum) A Phobos, a nagyobbik hold, a Vörös Bolygóhoz közelebb kering, keringési ideje 7 óra 39 perc. A Marshoz viszonyítva tehát gyorsabban kering, mint a Hold a Földünkhöz viszonyítva. A Mars Express-től 11 800 km távolságban volt, amikor a képeket készítették. A Deimos távolsága 26 200 km volt. Nem túlságosan gyakori, hogy mindkét hold közvetlenül egy kamera látóterében helyezkedik el, egyvonalban a másikkal. Mindkét hold egyidejű fényképezésére november 5-én mutatkozott esély, amikor a mozgási geometria erre kifejezetten alkalmat adott. A holdak együttes lefényképezésének terve évekig készült, és annak köszönhető, hogy a Mars Express egy speciális elliptikus pályán kering, ill. egy különleges láthatósági geometria alakult ki. Köszönhető továbbá annak is, hogy az ESA és a HRSC csapata a bolygó, a holdak és az űreszköz keringési pályáinak precíz ismerete alapján kiválóan tervezte meg a felvételek elkészítésének menetét. A Mars-felszín nagyfelbontású színes és 3D-s térképének készítése mellett a HRSC irányító csapatának elsődleges tudományos feladata a Phobos kutatása is. A burgonyához hasonló alakú, 27 × 22 × 18 km-es holdat már 127 alkalommal fotózták a HRSC kamerájával, javítva ezzel a hold topográfiáját illető tudásunkat, ill. a feltételezett eredetéről és fejlődéséről kialakított elképzeléseinket. 168óra

Tokióban debütált a GMRN MR2 Sport Hybrid Concept A japánok hazai autószalonjukon leplezték le legújabb hibridjüket, amelyben a 3,3 literes, V6-os benzinest egy villanymotor segíti, az összteljesítmény így 400 lóerő. Egyes pletykák szerint a Toyota egy hasonló méretű, de gyengébb hibrid sportautó piacra dobását fontolgatja. A Toyota mindig is büszke volt rá, hogy ők a hibrid úttörői, ám a villanymotorral is felszerelt sportautók most kialakuló szegmensében lemaradtak, főleg hazai riválisuk, a Honda új autója, a CR-Z okozhat nagy fejtörést a gyártónál. Egyes pletykák szerint a Toyota már dolgozik a megoldáson, nevezetesen egy kompakt hibrid sportkocsin, amelynek most az előzetesét láthatjuk. A GMRN MR2 koncepció a korábbi MR2 padlólemezére épül, sőt a két autó között formai hasonlóságokat is találunk. A nyomtáv persze szélesebb lett, és a sárvédő-szélesítések is agresszívabbak. A lényeg azonban itt is a lemezek alatt bújik meg. A koncepció szíve egy 3,3 literes, V6-os benzinmotor, amely elöl helyezkedik el, és természetesen a hátsó kerekeket hajtja. A belső égésű egység mellett egy villanymotor is helyet kapott a kisautó orrában, az összteljesítmény így kerek 400 lóerő. Az elektromotor az első kerekeket hajtja, és mivel a két motor között nincs kapcsolat, az autó képes akár villanyos hajtással is közlekedni, a gázpedál mélyebb lenyomására azonban életre kel a V6-os. A japánok nem árultak el pontos technikai adatokat, de a becslések szerint az 1500 kilogrammos tömegű autó 4,5 másodperc alatt érheti el álló helyzetből a 100 km/h-s sebességet. Amennyiben a Toyota vezetősége úgy dönt, gyártásba küldenek egy hasonló méretű, hibrid sportautót a Honda CR-Z ellenfeleként, úgy a meglévő hibrid technika miatt már 2011-ben a szalonokba kerülhet a tanulmánynál jóval kisebb teljesítményű modell. A CR-Z ellenfelének előzetese lehet a koncepció A5

A Peugeot nevet változtat Persze nem az egész cég, csak a robogókat gyártó leányvállalat. Az új név mögött megújult üzleti stratégia is rejlik. Peugeot Scooters (galéria nyílik) Találós kérdés is lehetett volna, hogy melyik a legrégebben folyamatosan működő európai motorgyártó. A válasz a Peugeot, akik 1903 óta megszakítás nélkül készítenek motorkerékpárokat. Az utóbbi években, évtizedekben ugyan „csak” robogókat és kisköbcentis motorokat bocsátanak piacra, azaz a mindennapokban igencsak hasznos masinákat. A Peugeot gyártási volumene nem jelentős az olasz és japán konkurenciához viszonyítva, ugyanakkor a cég hosszú évek óta több száz embernek munkát, több ezernek pedig olcsó közlekedési eszközöket kínál. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy már tavaly felmerült az alkalmazottak számának csökkentése, mivel a válság a franciákat sem kerülte el. Az új év beköszöntével új stratégiát hirdet a gyártó, amelynek hangsúlyt egy új névvel és emblémával igyekszik adni. A Peugeot Scooters a Milánóban bemutatott e-Vivacity elektromos és Evolution 3 hibrid robogókkal egy környezetbarát járműveket gyártó cég képét igyekszik kialakítani magáról, amely történelméhez méltó módon innovatív technikát kínál vásárlóinak. Forrás: onroad

Sokkal érthetőbb 2010-re már sokkal érthetőbben, kilométer per óra alapján tették közzé a bírságok mértékét. 2010-re már sokkal érthetőbben, kilométer per óra alapján tették közzé a bírságok mértékét. Az esetek többségében nőtt az a sebességhatár, ami alapján helyszíni bírság szabható ki. Forrás: testcar

A Marsról készített egyik legújabb felvételen egyesek fákat, mások szempillákat vélnek felfedezni, pedig csak egy érdekes tavaszi felszíni folyamat látványos megnyilvánulásáról van szó – írta az urvilag.hu. A képen látható sötét csíkokat valójában a felszín alóli rétegekből előtörő por és homok rajzolja ki, amint a világos színű, még fagyos dűnék oldalán lerakódik. A kutatók elképzelése szerint a folyamatot a szén-dioxid-jégből (szárazjégből) álló felszín alatti réteg szublimációja hajtja. Ilyenkor szilárd halmazállapotúból közvetlenül légneművé alakul a szén-dioxid, miközben a helyi tavasz folyamán egyre intenzívebb napsugárzás éri. A hirtelen kitörő gáz magával ragadja a környezetében, mélyebben levő, sötétebb színű port is, ami aztán lerakódik és lecsúszik a domboldalakon. A felvétel érdekessége, hogy épp sikerült is „elkapni” egy ilyen működő porkifúvást, amelynek felhője még alig észrevehető árnyékot is vet. A felvételen látható marsfelszíni sötét csíkok tipikus hossza kb. 50 m lehet. A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda nagy felbontású felvétele a Mars mostanában felmelegedő északi pólusvidékének egy részletéről, a HiRISE kamerával. (Kép: NASA / JPL / Univ. of Arizona) Fákról nyilván nem lehet szó, bármennyire is jó az illúzió a felvételen. Egyelőre – bár vannak erre vonatkozó elképzelések, elméletek – nincs perdöntő bizonyíték arra, hogy napjainkban lenne, illetve valaha is létezett bármiféle életforma a Marson. Egy magyar kutatócsoport, a Collegium Budapest munkatársai szerint a marsi sötét poláris dűnefoltok felvetik a biológiai eredet lehetőségét is. Forrás: 168óra

Különleges jéghegyek és jéghegytöredékek láthatók azokon a képeken, amiket a Déli-sarkvidék közelében fotóztak le. A színes és csíkos jéghegyek nem ritkák, hiszen sokszor a nagyobb jéghegyekről letöredező kisebb darabok algával szennyeződnek, ilyenkor "zöldülhet ki" a jéghegy - írja a Snopes.com. Forrás: AAD A kék színű csíkok havazás után, a friss hóréteg "buborék nélküli" újabb ráfagyásakor keletkezhetnek. A barna csíkok valószínűleg akkor jönnek létre, amikor a jéghegy aljára tapadnak szerves állatok, például odafagyott krillek, apró rákocskák. Forrás: AAD Fekete, sárga és barna lehet a jéghegy akkor, ha valamilyen üledékes kőzetet tartalmaz, ezt akkor szedheti fel a jégtömeg, amikor a szárazföldről a tengerbe, óceánba tartó úton "ledarálja" a felszíni kőzeteket. Forrás: AAD Forrás: hvg

Fáradt vagyok, nemrég jöttem a munkából. Megyek is pihenek. Jó éjt Mindenki.

Milyen messzire látunk el szabad szemmel éjszaka és nappal, mekkora a horizont-távolság? Miért látnak élesen a víz alatt a közellátók? Igazából bármilyen távoli objektumig el lehet látni szabad szemmel, ha az elég fényes és nem takarja valami, például a földi vagy a kozmikus horizont, esetleg száz méter vastag vízréteg. Ellátunk a horizontig - de az milyen messze van? 1,7 méteres szemmagasságot feltételezve sík vidéken vagy tengeren a látóhatár (horizont) távolsága 4,5 kilométer, ezért például a Balaton déli partján álló fürdőző még távcsővel sem látja az északi parton álló társát - és viszont. A közelítő számítás szerint a horizont-távolság a látómagasság négyzetgyökével arányos, azaz például a magasságot megnégyszerezve a horizont megduplázódik. Az előbb említett 4,5 km kevésnek tűnhet, mert a tapasztalat szerint az ennél sokkal messzebb levő épületek, fák, hajók is láthatók. A távolabbi tárgyakat azért láthatjuk, mert egy részük a horizont fölé emelkedik. Csak 50 méternél közelebbi jéghegyről készülhetne ilyen fotó, egyébként a víz fényelnyelése miatt még az optika sem látná a jéghegy alsó részét Milyen messzire lehet ellátni például Budapestről? A János-hegy kilátójából látható körpanoráma horizontjára az Alföld tengerszint feletti magasságát is figyelembe véve 70 km-t kapunk. Ennek ellenére - jó idő esetén - még alacsonyabb budai hegyekről is látszanak a több mint 100 km-re levő Mátra vonulatai. Igaz, Mátraalja a horizont alatt van, de a Kékestető elvileg még a Pesti-síkságról is látszik. Az épületek második emeletéről nézve a horizont két-három kilométerrel látszik távolabb, mint az elsőről kitekintve, feljebb menve azonban az emeletenkénti horizont-távolodás egyre kisebb. Egy felhőkarcoló századik emeletéről már csak 300 méterrel lehet távolabbra látni, mint a 99. emeletről, a távolság mind a két esetben körülbelül 70 km. Egy 10 km-es magasságban szálló repülőgépből 350 km-re látszik a horizont, nem szabad tehát hinni annak, aki azt állítja, hogy egyszerre látta Afrikát és Amerikát, hacsak nem űrhajós mondta. Az űrállomásról nézve 2000 km is megvan a horizont sugara, így például nem látszódhat egyszerre a Nílus forrása és a deltája (ezt a holdutazók láthatták), de a Dunáé már igen. A légköri fényelhajlás miatt horizont mögötti képződmények is látszhatnak, ez a jelenség a felszín közelében erős, de a repülési magasságban már elhanyagolható. A délibáb, a fata morgana is megtréfálhatja a megfigyelőt, de ezeket sem pilóták szokták látni. A hegymászók - saját elmondásuk szerint - néha vizuálisan érzékelik a Föld görbületét. Ugyanezt az előbb említett balatoni fürdőzők is elmondhatják magukról, hiszen a tó vizén is jelentkező görbület miatt takaródik ki a túlpart alja. Balaton. A víz mellől még távcsővel sem látszanak a túlsó part fürdőzői Víz alatt Víz alá merülve azt tapasztaljuk, hogy életlen a látásunk. A vízben távollátók vagyunk, a közellátók viszont víz alatt élesebben láthatnak szemüveg nélkül. A gyakorlatban természetesen búvárszemüveget használnak, ekkor a szem levegővel érintkezik, és a látás élessége változatlan marad. Mivel a vízben a vörös fény jobban elnyelődik, mint a kék, 8-10 m-es mélységben már nem látszik a vörös szín, 30 m mélyen a sárga sem. 50 m-en a halak és korallok színei már nem élvezhetőek, ott már minden kék, azonban ez a szín is eltűnik 400 m-es mélységben, ahol teljes a sötétség. Igaz, ilyen mélyre palackos búvár nem merül le, a rekord 270 m (Ritczler Gusztáv, az egyiptomi Blue Hole, 2006) A látástávolságot a vízben a felkavarodó üledék, a planktonvirágzás, de akár a vízfelszínt érő eső és a hullámverés is csökkentheti. A búvárkalauzok szerint a látótávolság nyílt vízi merülés esetén 20-30 m, azaz nagyjából egy uszodahossznyi. Korallszigeteknél akár 60 m-re is ellát a búvár, mert ott nincs üledék a vízben. A barlangi merüléseknél az áramlás sem zavar, a látástávolság pedig 100 m. Tehát a több mint száz méterre levő cápát már a legjobb körülmények mellett sem látni a víz alatt. Ez a korlát a cápára is vonatkozik, de ő nem is a szemét használja nagy távolság esetén. Az égen nappal A Napon és a Holdon kívül a Vénusz az az égitest, amely nappal is megpillantható. A Vénusz akkor is látszódhat nappal, amikor távolabb van, mint a Nap, így elmondható, hogy nappal több mint 200 millió km-es távolságig láthatunk el. Sokan számoltak be a Jupiter nappali szabad szemes észleléséről is. A Jupiter csak egy kicsit fényesebb a Szíriusz csillagnál, ez utóbbi azonban nem emelkedik elég magasra Európából nézve, ezért vastag levegőrétegen keresztül kellene nézni. A Szíriusz nappali megpillantásáról Colin Henshaw számolt be, az észlelés Zimbabwében történt (déli szélesség 18. foka), 1100 m-es tengerszint feletti magasságban. Henshaw tehát 8 fényévig látott el nappal. A rekordot azonban nem ő tartja, hanem azok a kínaiak, akik az 1054-ben feltűnt szupernóva 23 napig tartó nappali láthatóságát jegyezték fel. Ők - bár nem tudtak róla - 20 ezer fényévig láttak el nappal. A Vénusz (és a Hold) a nappali égen. Éder Iván felvétele a déli órákban készült Az első ember, aki szupernóva távolságmérésével próbálkozott, Tycho Brahe volt 1572-ben. A dán csillagász megállapította, hogy a "stella nova" távolabbi, mint a Hold. Ez a szupernóvát nappal két hétig lehetett látni, a 20. században pedig megállapították, hogy 7500 fényévre látott el a mindent szabad szemmel észlelő Tycho. Az égen éjszaka Legmesszebb természetesen éjszaka lehet látni, a csúcsot az Androméda galaxis tartja 2,5 millió fényéves távolságával. A legtávolabbi szabad szemmel látott szupernóva is az Andromédában volt, Dégenfeld Schomburg Berta pillantotta meg 1885-ben - a hivatalos felfedezők Isaac Ward és Ernst Hartwig. Néhány szerencsés amatőrcsillagász az igen halvány M33 galaxis szabadszemes észleléséről számolt be magashegyi megfigyelőhelyekről. Az M33 távolsága körülbelül 10%-kal nagyobb a Androméda galaxisénál, és így ez a legtávolabbi szabad szemmel látott galaxis. Átmeneti - tranziens - jelenségeket is figyelembe véve azonban ennél távolabbra is el lehet látni. Mary Pat Hrybyk-Keith és John Jones (NASA) illusztrációja arról a gammafelvillanásról, amelynek megtörténtekor még nem létezett a Föld, megérkezésekor pedig 2008. március 19-et mutatott a naptár. Látta ezt valaki szabad szemmel? A gammafelvillanás néven ismert jelenségek az Univerzum legnagyobb energiájú robbanásai. Szerencsénkre igen messze, extragalaktikus távolságokban történnek, mert egy közeli esemény súlyos pusztítást végezne a Földön. Az eddig megfigyelt legnagyobb energiájú kitörést 2008. március 19-én észlelték. A különlegesen nagy intenzitás oka az volt, hogy a sugárzási kúp éppen a Tejútrendszer felé irányult. A mérések szerint a jelenség optikai fényessége akkora volt, hogy körülbelül egy percig ideig szabad szemmel is láthatta az, aki éppen a Bootes (Ökörhajcsár) csillagkép megfelelő helyére nézett. A robbanás távolsága 7,5 milliárd fényév volt, ami több mint fele a megfigyelhető Univerzum sugarának. A becslések szerint ilyen fényes gammafelvillanásra körülbelül 10 évenként lehet számítani. Lehet, hogy éppen az olvasó lesz az első, aki egy csillagos éjszaka néhány másodpercig mintegy fél univerzumsugárig fog ellátni - tudatosan. A látótávolságnak tényleg nincs határa? De van. Az Univerzum tágulása miatt a távoli égitestek fénye minden frekvencián kozmikus vöröseltolódást szenved, mire hozzánk megérkezik. Az imént említett rekorder gammafelvillanás vöröseltolódása például z=0,937, ami azt jelenti, hogy fényének hullámhossza az eredetinek majdnem kétszeresére nőtt (pontosabban: 1,937-szeresére). Egy 13,6 milliárd fényév távolságban - a kozmikus horizonton - levő égitest hipotetikus vöröseltolódása már végtelen, ami pedig ennél is távolabb van, arról mai tudásunk szerint semmiféle jel nem jut el hozzánk. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy bármilyen távolságban levő objektumig el lehet látni szabad szemmel, ha az elég fényes, és nem takarja valami, például a földi vagy a kozmikus horizont, esetleg száz méter vastag vízréteg. Forrás: origo

Az elmúlt időszakban elsősorban a H1N1-nek köszönhetően igen nagy publicitást kapott az influenza vírusok elleni küzdelem. Egyre másra jelentek meg az új oltóanyagok, és a vírusfertőzések kezelésére és megelőzésére szolgáló gyógyszerek, egy amerikai kutatócsoportnak azonban egyre erősebb kételyei vannak a fertőzések ilyen módon való megállításával kapcsolatban. Az austini Texas Egyetem kutatása szerint azok a vírus elleni szerek, amik a kórokozókat nukelinsavjaik gyorsabb mutálódásra való kényszerítésével próbálják legyőzni, bizonyos esetekben ellentétes hatást érhetnek el, a vírusok legyengítése helyett erősebbé és még virulensebbé téve azokat. "Munkánk megkérdőjelezi a vírusok úgynevezett halálos mutagenezis gyakorlatának elvárt működését" - nyilatkozott a Genetics szaklapban megjelent tanulmány szerzője, Jim Bull. "Nem tisztázott, hogy a megnövelt mutációs ráta, ami nem vezet gyors víruspusztuláshoz, elősegíti-e a kezelést, vagy pont megakadályozza a vírus evolúciójának fokozásával." A kutatók magas mutációs rátákkal tesztelték a vírusfejlődési modellt egy mutagén ágens jelenlétében tenyésztett DNS-vírus alkalmazásával. A jelenleg elfogadott modell szerint a vírus nem lenne képes a magas mutációs ráták kezelésére, ami előbb-utóbb a pusztulásához vezet. Azonban ez a modell hibásnak bizonyult, mivel a magasabb mutációs ráta mellett a vírus tényleges viselkedése hatékonyságának fokozódásáról árulkodott. A tudósok molekuláris bizonyítékai szerint a gyors mutációknak két hatása van. A legtöbb mutációnál az első, elvárt hatás jelentkezik, ami megöli vagy legyengíti a vírust. A második hatás, ami csak bizonyos mutációknál jelentkezett, azonban segíti a vírus alkalmazkodását és szaporodását. Bár a kutatók nem kérdőjelezik meg, hogy egy szélsőségesen magas mutáció végeredményben a vírus elhalását eredményezi, felfedezésük felveti a kérdést, hogy amennyiben a vírusokat gyors mutációra késztetjük, de a mutációs ráta nem elég magas, nem kreálunk-e sokkal ellenállóbb szupervírusokat? "A tanulmány hatására sokan felvonhatják a szemöldöküket a vírusok megállításának ezen módszerén, mivel a legkevésbé sem kívánatos egy amúgy is rossz helyzet tovább súlyosbítása" - jegyezte meg Mark Johnston, a Genetics főszerkesztője. "További kutatásokra van szükség arra vonatkozóan, hogy mennyi a tényleges valószínűsége egy szupervírus kialakulásának ezeknek az eljárásoknak az alkalmazása mellett." SG

Egy apró mérges parazita darázs genetikai térképe elvezethet a vegyszer nélküli kártevő irtáshoz és betekintést nyújt a környezet és az emberi betegségek összefüggéseibe. A Science magazin pénteki számában megjelent publikáció szerint első alkalommal szekvenálták a kártevők egy természetes ellenségét, a Nasonia darázs genomját. Ez egy genetikai rendszer modelljeként is szolgálhat, amivel jobban megismerhető lenne az evolúciós és fejlődési genetika. A nemzetközi kutatócsoport által négy év alatt elkészített géntérképből kiderül melyek azok a kulcsfontosságú gének, amik a darazsat a rovarvilág egyik leghatékonyabb gyilkosává teszik. A hozzá hasonló úgynevezett parazitoidok mérget fecskendeznek az áldozataikba, majd petéket helyeznek el bennük vagy rajtuk. A fiatal darazsak elfogyasztják az addig oltalmat adó testet, ami így nem csupán egy inkubátorként, de táplálékként is szolgál számukra. "Több mint 600 000 faj létezik ezekből az elképesztő rovarokból, és sokkal tartozunk nekik. Ha nem lennének, térdig járnánk a kártevőkben" - nyilatkozott a Nasonia Genom Munkacsoport vezetője, John Werren, a New York-i Rochester Egyetem professzora. A parazitoid darazsak olyanok, mint az "intelligens bombák", csak bizonyos rovarfajok után kutatnak és ölnek meg. "Ha ki tudnánk aknázni a bennük rejlő képességeket, akkor sokkal többet érnének a vegyszereknél, amik nem csupán a kártevőket, de minden mást is megmérgeznek a környezetükben, köztük minket is" - magyarázta Werren. A kutatást, ahogy azt a csoporttal közreműködő Ryszard Maleszka professzor nyilatkozata is megerősíti, elsősorban a nem-kémiai rovarirtók kifejlesztésének szeretnék szentelni. Maleszka kollégáival az Ausztrál Nemzeti Egyetem biológia karán a DNS metilációban résztvevő géneket kereste. A DNS metiláció olyan öröklődő információ, amely a DNS-hez kötődik, azonban nem kódolt a nukleotidokban, általa vizsgálható, hogyan változtatják meg a gének viselkedését a környezeti tényezők. A professzor elmondása szerint a méheknél a DNS metiláció azt dönti el a gének számára, hogy egy termékeny királynőt, vagy egy terméketlen dolgozót hozzanak-e létre, mindezt a táplálék függvényében. A Nasonia darazsaknál a metiláció inkább a fejlődést szabályozza és eldönti hogyan menjen végbe a fejlődés, a pontos szerep meghatározásához azonban további elemzésekre lesz szükség. Maleszka szerint rendkívül fontos lenne megismerni a gének és a környezet kölcsönhatását, vagyis az epigenetikát, hogy többet tudjunk meg az emberi betegségekről. "Azáltal, hogy jobban megismerjük a metiláció működését egy olyan, viszonylag egyszerű lénynél, mint a Nasonia darázs, többet tudhatunk meg a működéséről az embereknél, ahol a folyamat számos olyan betegségnél is fontos szerepet játszhat mint a rák, az elhízás, vagy a mentális rendellenességek" - taglalta Maleszka. A Nasonia genom több biológiai meglepetést is tartogatott, a darazsak például 79 különböző méreg proteint állítanak elő, melyek közül több még ismeretlen a tudomány számára. A méhekkel ellentétben a darazsak nem a fájdalomokozásra, hanem a petéik számára kiválasztott gazdatest viselkedésének kontrollálására használják mérgeiket. Ezek az összetevők érdekesek lehetnek a gyógyászat számára is. SG

Joe Johnston rendező (Jurassic Park 3, Jumanji) jelenleg új filmjének, a Farkasember-nek a promóciós kampányát végzi, de amikor megkérdezték következő filmjeiről, természetesen válaszolt – és egyike a felsoroltak a Jurassic Park negyedik része. “Úgy tűnik, lesz Jurassic Park 4″ – mondta a Boxoffice magazine riporterének.”És olyan lesz, amilyet még senki sem látott. El fogunk szakadni az eredeti Jurassic Park trilógiától – tulajdonképpen egy második trilógia fog elkezdődni a filmmel. Teljesen más úton indulunk el, de ez minden, amit elmondhatok.” Még tavaly novemberben Johnson azt nyilatkozta, hogy a következő rész már biztosan nem az ominózus sziget körül fog zajlani. “Miért menne vissza bárki a szigetre?” – kérdezte “Már második és harmadik alkalommal is elég nehéz volt okot találni a visszatérésre”. Kíváncsian várom a további fejleményeket és közben próbálom elképzelni, milyen lenne egy dinoszauruszos film az Avatar 3D technológiájával…. filmtrailer

Gyűrűs napfogyatkozás volt megfigyelhető az égbolton a kínai Santung tartománybeli Csintaóban. A gyűrűs napfogyatkozás alkalmával a Hold kisebbnek látszik a Földről, mint a Nap, a napkorongból pedig egy keskeny gyűrű látható a Hold pereme körül. MTI/EPA

A végzet jelképes óráját 1947-ben, az első atombomba ledobása után két évvel hozták létre a világ élvonalbeli tudósai, és azóta minden évben újraállítják, megmutatva, hogy szerintük az emberiség milyen közel van a világkatasztrófához. Január 14-én az órát a végzetes éjfél előtt hat percre állították. A végzet órája Amikor 1947-ben az Atomtudósok Bulletinje (Bulletin of the Atomic Scientists) létrehozta a végzet óráját New Yorkban, a nagymutatót az 53. percre állították, vagyis a végzetes éjfél előtt 7 percre. Azóta tizennyolc alkalommal állították át az órát, utoljára 2007-ben, így egészen mostanáig az óra az éjfél előtti 5. percen állt. A tudósok azzal magyarázták, hogy az óra nagymutatóját egy perccel visszaállították, hogy szerintük a világ ügyei reménytelibbé váltak. A világ kétszer került a legközelebb a katasztrófához (két perce az éjféltől), először 1953-ban, amikor mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió végrehajtotta első hidrogénbomba-kísérletét, majd 1984-ben (három percre az éjféltől), amikor az amerikai-szovjet kapcsolatok a mélypontra süllyedtek, s a Reagan-kormány előállt a csillagháború, vagyis az űrbéli rakétavédelmi rendszer kiépítésének tervével. Az Atomtudósok Bulletinjét Nobel-díjas tudósok alkotják, összesen 19-en, így például Stephen Hawking fizikus és Sir Martin Rees csillagász. A tudósok három fő tényező alapján mérlegelik, hogy kell-e, és mennyit kell állítani a végzet óráján. A három tényező a következő: 1. a nukleáris eszközök (így az atomfegyverek) és a nukleáris rendszerek (erőművek) balesetei vagy szabotázsakciók miatti megrongálódása, 2. a szénalapú, vagyis az üvegházhatást és a széndioxid-kibocsátást fokozó technológiák, 3. a biológiai technológiák, így például a géntechnológia. Forrás: STOP/Daily Mail

Fénycsíkot hagyott csak a felvételeken az égitest, amely tegnap húzott el a Föld mellett. A 2010 AL30 jelű objektum a Holdnál háromszor közelebb haladt el bolygónk közelében, de a becsapódás lehetősége fel sem merült. Sok obszervatóriumból figyelték meg, amint a 2010 AL30 jelű objektum január 13-án (szerdán) elhaladt a Föld mellett. A közelítés előtt mindössze három nappal azonosított objektumról pontos pályaszámítások készültek, ennek megfelelően sok helyről kapták lencsevégre a csillagos égi háttér előtt mozgó égitestet. Az objektum feltehetőleg egy közel 10 méteres kisbolygó volt, amely ha el is talál bennünket, biztonságos magasságban robbant volna fel - igaz, nagyon látványos esemény keretében. Mint arról korábban beszámoltunk, felmerült a lehetőség, hogy egy régebben indított hordozórakéta utolsó fokozata látogatott vissza a Földhöz, a szakemberek többsége azonban inkább természetes objektumnak tekinti a testet. Pályája ugyanis nem egyeztethető egyik olyan űreszközével sem, amely bolygónk környezetét elhagyó űrszondát állított pályára. Film a csillagok előtt lassan haladó kisbolygóról Forrás: origo

The Ring, 300, Transformers, á nem is sorolom tovább, rengeteg jó Soundtrack van.

Az első két Gagyi mami után számíthattunk rá, hogy a stúdió le fog még egy bőrt húzni az FBI-os átváltozóművészről. Hamarosan indul a harmadik rész forgatása, április közepétől kezdődnek a felvételek, John Whitesell a második felvonás rendezője dirigálhatja a folytatást, Randi Mayem Singer (Tooth Fairy) hozta össze a forgatókönyvet. Martin Lawrence visszatér, a történetről eddig semmit nem árultak el, de nem nehéz kitalálni, hogy a színész ismét felölti magára a mázsás nagymami kinézetét. 174 millió dollárt termelt 2000-ben az első rész, a folytatás csak 138 millió dollárt kasszírozott. Lawrence idén csak a Halálos temetés feldolgozásban fogja égetni magát. Forrás: filmdroid

Mégis idén jön a Resident Evil 4 Nemrég fejeződött be Resident Evil: Afterlife forgatása, eredetileg úgy volt, hogy szeptember 24-én érkezik a mozikba a franchise negyedik darabja, ám néhány hete kiderült ez mégsem fog összejönni, ugyanis annyit fognak szöszölni az utómunkán, a speciális effektekkel, no meg a 3D-vel, hogy 2011 januárjára tették át a premiert. Milla Jovovich azonban twitterjén azt írta, hogy ez még nem biztos. Úgy tűnik, hogy Paul W.S. Andersonnak mégsem kell extra idő az utómunkákhoz, A Shocktillyoudrop értesülései szerint a filmet szeptember 10-én, két héttel az eredetileg tervezett bemutató előtt küldik be a filmszínházakba. Az utolsó két részt is ebben a hónapban mutatták be. Jovovich újra eljátssza a főszerepet, Ali Larter pedig ismét Claire Redfieldet fogja megformálni, bátyját Wentworth Miller alakítja, Shawn Roberts pedig Alice nagy ellenfele lesz a produkcióban. Boris Kodjoe szintén látható lesz az alkotásban. Forrás: filmdroid

A Los Angeles Times meginterjúvolta Wyck Godfrey-t, az Alkonyat franchise producerét, aki elárulta, hogy a széria negyedik részét ősztől fogják forgatni. Egyelőre még nem döntötték el, hogy kettébontják-e az utolsó epizódot. Minden a Melissa Rosenberg által írt forgatókönyvtől fog függni, ezt még nem kapták kézhez. Majd utána fognak dönteni arról, hogy kettéválasszák-e a Breaking Dawnt. (A Harry Potter esetében úgy döntött a stúdió, hogy két részletben fog érkezni az utolsó felvonás.) Kristen Stewart, Robert Pattinson és Taylor Lautner már leszerződött, a rendezőt még keresik, nem valószínű, hogy Chris Weitz ismét beáll a kamera mögé (korábban szóba jött a neve). (Spoiler lehetséges) A negyedik könyvben Edward és Bella megházasodnak és a nászúton a lány észreveszi, hogy terhes. Egy félig vámpír, félig ember gyereket hoz a napvilágra, aki sokkal gyorsabban fejlődik a megszokottnál, hét nap múlva már tud beszélni. Godfrey azt is közölte, hogy jelenleg még nem beszélték meg miképp jelenítsék meg ezt a karaktert a vásznakon, de az ő szeme előtt a Benjamin Button lebeg. filmdroid

A Crank író-rendezőpárosa új forgatókönyvvel rukkolt elő, Lorenzo di Bonaventura máris lecsapott rá és producerként fog állni a készülő film háta mögött, ám egyelőre egy stúdiót kell találni, aki finanszírozza és forgalmazza a produkciót. A duót ismerve nem kell túl mélyen a fejeseknek a zsebükbe nyúlni, a Gamer és a Crank is 12 millióba került. A történet szerint a terroristák újabb, borzalmas csapássorozatot terveznek mérni Amerikára. Egy los angeles-i magánkopó, egy kemény new york-i titkosügynöknő és egy afro-amerikai Texas Ranger összefog annak érdekében, hogy megállítsák a terroristákat. filmdroid

Megvan a Halálfutam: Frankenstein él főszereplője Luke Goss lesz a főszereplője a Jason Statham-féle Halálfutam folytatásának, illetve pontosabban előzményfilmjének, mely a tervek szerint csak DVD-n jelenne meg. A Moviehole értesülései szerint Luke Goss (Penge 2., Hellboy 2.) alakíthatja a 2008-as Halálfutam (Death Race) 2. részének főhősét, azt, aki Jensen Ames, vagyis Jason Statham karaktere előtt viselte a Frankenstein maszkot. A Roel Reiné (Tengerészgyalogos 2., Piszkos lappal) által rendezendő Death Race: Frankenstein Lives (Halálfutam: Frankenstein él) története szerint Luke Goss karaktere egy hírhedt maffiózó jobbkeze lesz és azért kerül börtönbe, mert egy bankrablás során végzett egy rendőrrel. A hűvösön természetesen egy pénzéhes producer beszervezi őt a Halálfutam versenysorozatára. A Halálfutam 2. részét Tony Giglio írja, a forgatás pedig februárban kezdődik Afrikában. Forrás: SG

Nem lesz Pókember 4 - jön a reboot A Sony Pictures Sam Raimi tétovázása után úgy döntött, hogy nem készíti el a Pókember 4. részét, inkább új rendezővel és új szereplőkkel új Pókember-sorozatba kezd. A Deadline Hollywood Daily értesülései szerint a Sony Pictures úgy döntött, hogy rebootolja, vagyis újraindítja a mozis Pókember-szériát. Ez köszönhető annak, hogy Sam Raimi kiszállt a 4. részből, mivel nem tudta garantálni, hogy 2011 nyarára elkészül a tervezett filmmel, valamint, hogy a szoros határidő mellett meg tudná tartani a sorozat kreatív "integritását". A Sony döntése azt jelenti Raimi kiszállása mellett, hogy Tobey Maguire sem fogja többször magára ölteni a piros-kék kosztümöt, illetve a többi karakter is új gazdát fog kapni. A stúdió, mivel nem akartak senkit Raimi helyére hozni, a negyedik rész elkészítése helyett Jamie Vanderbilt forgatókönyvét kezeli majd a reboot szkriptjeként, és új rendezőt fognak felfogadni a képregényfilm mellé. Sam Raimi következő projektje az új, nagyszabású mozis sorozat potenciáljával kecsegtető World of Warcraft vagy Dennis Lehane regényének, a The Given Daynek az adaptációja lehet. Forrás: SG Végre elkezdhetik a Pókember 4-et A Sony úgy döntött, hogy Marc Webb rendezheti a Pókember 4. részét Sam Raimi kiszállása után. A rajongók szívét elégedettséggel töltheti el, hiszen a rendező a 2009-es év egyik legjobb filmjét készítette el. Kicsire nem adott a Sony: miután kiderült, hogy Sam Raimi kiszállása után rebootolniuk kell a Pókember-sorozatot, így azonnal a tavalyi év egyik legjobb filmjének, a (500) Days of Summernek a rendezőjét kérték fel, hogy forgassa le a Pókember 4.-et, illetőleg az eddig Pókember 4. címen futó projektet, ami minden bizonnyal névváltozáson esik majd át a jövőben. A film a tervek szerint 2012. nyarán fog megérkezni, az írója az eredetileg kijelölt James Vanderbilt lesz. A forgatás és persze a szereplőválogatás, már idén megkezdődik. Az (500) Days of Summer rendezője az alábbiakat nyilatkozta szerződtetéséről: "Egy álmom vált ezzel valóra és tökéletesen tisztában vagyok az előttem álló kihívások, a felelősség és a lehetőség nagyságával." Forrás: SG