hankock

knife

Az Északi-sarkvidéken 20-30 éven belül teljesen jégmentesek lesznek a nyarak. De a területen már 10 éven belül nagyrészt nyílt tenger lesz a legmelegebb hónapokban. Ezt a következtetést vonták le cambridge-i tudósok azokból a mérésekből, amelyeket idén tavasszal végzett egy háromfős gyalogos expedíció. Pen Hadow veterán sarkkutató és két társa márciustól májusig 73 nap alatt 450 kilométert tett meg gyalog, és több mint 6 ezer helyen mérte meg a sarkvidéken a jég vastagságát. A mérési eredmények szerint ma már a sarkvidéken a jég nagyobb hányada friss első évi jég, amely könnyebben olvad meg a hőmérséklet emelkedésekor, mint a többéves összetömörödött jégrétegek. A kutatók következtetése az, hogy minden évvel egyre nő az első évi jég nyári elolvadásának valószínűsége, vagyis a télen keletkező friss jég nem éri meg a következő telet. Ezért egyre közelebb kerül az az idő, amikor nyaranta már teljesen jégmentessé válik az Észai-sark körüli (erdon)

A BBC forgatócsoportja a közép-amerikai Belizében készített nagy sebességű videofelvételt egy különleges vízen járó gyíkról, a barna baziliszkuszról. A felvételeket jövő hétfőn sugározza a brit televízió Life (Élet) című sorozatában. A Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben honos, a gyíkokhoz tartozó baziliszkuszok meglehetősen furcsa lények. Tekintetük ugyan nem halálos és a leheletük sem mérgező, mint a legendák baziliszkuszainak, de több különleges tulajdonsággal is magukra vonják a figyelmet. A baziliszkuszok rendszerint az esőerdőkön áthaladó folyók vagy kisebb tavak partján élnek, és apró rovarokkal táplálkoznak a levelek között. Méretük általában nem haladja meg a 25 centimétert, de a zöld baziliszkusz mérete - farkával együtt - eléri a 75 centimétert is. A gyíkok úgy teszik "üzemképessé" magukat minden nap, hogy a napon sütkérezve melegítik föl a testüket. Ilyenkor rendkívül könnyen áldozatul eshetnek a ragadozóknak, például ragadozó madaraknak, kígyóknak vagy az esőerdőben vadászó emlősöknek. Az evolúció folyamán azonban a baziliszkuszok egyedülálló menekülő mechanizmust fejlesztettek ki. Beugranak vagy belepottyannak a vízbe, majd átszaladnak azon. Innen kapták becenevüket: Jézus-gyík vagy Jézus Krisztus-gyík. A kutatók eddig is tudták, hogy ez a mutatvány valahogy a víz felületi feszültségének kihasználásán alapul, de első ízben sikerült lassított felvételek segítségével elemezni a gyík mozgását a vízen. A BBC forgatócsoportja másodpercenként 2000 kockás videofelvételeket készített a baziliszkuszok egyik fajáról, a barna baziliszkuszról (Basiliscus vittatus). Simon Blakeney, a BBC producere, aki részt vett a forgatáson a BBC News-nak elmondta: a gyík olyan gyorsan szalad, hogy buborékokat hoz létre, ahogy a lába a vízbe csapódik, majd ezekről a buborékokról rugaszkodik tovább, mielőtt elpattannának. A gyíknak muszáj nagyon gyorsan futnia, különben nem tudna kiemelkedni a víz felszínéről. Vízbe ugyan ekkor sem fulladna, mert kitűnően úszik, viszont így kisebb eséllyel menekülhetne el a ragadozók elől. A gyík hosszú, vékony lábujjait alulról különleges pikkelyek fedik, amelyek segítik a légbuborékok kialakulását. A kutatók korábban megállapították, hogy a baziliszkuszok jelentős oldalirányú erőket is létrehoznak, miközben öles léptekkel szaladnak. Ezek az erők segítenek abban, hogy fölegyenesedve maradjanak. A szaladó állat lefilmezése nem volt egyszerű feladat. Mint Blakeney elmesélte, a baziliszkusz csak rendkívüli vészhelyzetekre tartalékolja vízen járó képességét: az esetek 80 százalékában nem fut, hanem elúszik, ha valami gyanúsat észlel. Végül azonban sikerült "elcsípniük" a gyíkot futás közben. A Life sorozatnak ezt az epizódját egyelőre még csak Angliában láthatják a tévénézők (BBC, október 19., 21 óra), de remélhetőleg a magyar közönség is hamarosan megismerkedhet a különleges új felvételekkel. name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src=" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object>"> name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src=" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object>" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" width="425" height="355"> (origo)

nagyon jók ezek a szövegek

Na itt a tréiler :

2009. szeptemberének végén az öt évvel korábban indított Messenger szonda körülbelül 200 km-re repült el Naprendszerünk legbelső bolygójának felszíne fölött. A manőver a 2011-re tervezett bolygó körüli, végleges pályára állást szolgálta. Bár kisebb műszaki hiba akadályozta a szonda működését, sikerült eddig sosem látott részleteket megörökíteni az égitest felszínén, amelynek így már 90%-os a lefedettsége. Már három különböző felvételünk van a Merkúr különös, fényes foltjáról. Először Ronald Dantowitz csillagász fotózta le az objektumot, ami csupán egy apró, fényes pöttynek mutakozott a Föld felszínéről. A Messenger 2008 októberében, a második bolygóközelítéskor is lencsevégre kapta a furcsa formációt kislátószögű kamerájával, de akkor a folt az égitest peremén, viszonylag rosszul látszott. Az új felvételen jól kivehető egy előtérben látszó egyenletes, lapos síkság és a bal alsó sarokban egy most felfedezett becsapódásos medence pereme. A mostani képen jobban tanulmányozható a fényes rész közepén lévő szabálytalan alakú lesüllyedt terület, ami vulkanikus eredethez kapcsolható. Különös, fényes folt a Merkúron. A kép hozzávetőleg 410 km-es részt ábrázol a felszínből. [NASA/Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory/Carnegie Institution of Washington] A következő felvételpár két különböző közelítéskor készült: a bal oldali tavaly, a második manőverkor, a jobb oldali pedig a legutóbbi, harmadik közelségnél, 75 perccel a legkisebb távolság elérése előtt. A fotók közel azonos területeket ábrázolnak, azonban a jobb oldali képen a táj megvilágítottsága ferdén beeső, majdnem súroló fénysugarak eredménye (vagyis helyi időben napnyugta felé tartunk), emellett a szonda látóiránya is közelebb volt a függőlegeshez. A nagy becsapódásos krátert szinte kettémetszi egy feltűnő meredek lejtő vagy sziklaszirt. A később készült képen a kráter sokkal közelebb van a fényt és az árnyékot, azaz a nappalt és az éjszakát elválasztó határvonalhoz (az úgynevezett terminátorhoz), így az árnyékok sokkal hosszabbak. A beeső fénysugarak miatt a kráterfenék topográfiája különös hangsúlyt kap, kiemelkedik, a gyűrött hegyhátak is jól tanulmányozhatóak a központi szirt mindkét oldalán és a krátertől nyugatra (balra) eső területek is egyenetlenebbek mint azt a korábbi felvétel alapján gondoltuk. Esti árnyékok a Merkúron. A jobb oldali kép jobb alsó sarkában látható kráter átmérője körülbelül 190 km, a központi szirt magassága pedig több mint egy kilométer. [NASA/Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory/Carnegie Institution of Washington] Az harmadik felvételen egy duplagyűrűs becsapódási medence látható, amelynek a déli-délnyugati oldalához egy másik becsapódásos kráter csatlakozik. Ehhez hasonló alakzatok akkor keletkeznek, amikor egy nagyobb üstökösmag vagy kisbolygó ütközik egy sziklás égitest felszínébe. Kisebb léptékű, sokkal későbbi ütközések hozták létre a képen mindenhol megfigyelhető fiatalabb krátereket. A belső gyűrűn belül a talaj meglepően sima a két gyűrű közötti felszínhez viszonyítva, aminek oka az ütközést követő lávaömlés lehet, ami elárasztotta a medencét a becsapódást követően. Ez a két gyűrűvel is rendelkező medence hozzávetőleg 160 km átmérőjű. [NASA/Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory/Carnegie Institution of Washington] A következő képen látható, lapos talajjal rendelkező krátert a Messenger ferde szögből figyelte meg a legnagyobb közelítés előtt két órával. Az objektum sokkal fiatalabb, mint a környező hasonló méretű kráterek, amit a központi struktúrához képest sugárirányban elhelyezkedő másodlagos kráterek jeleznek. Ezek az apró kráterek láncszerű alakzatba rendeződnek. Az ehhez hasonló kráterláncok csupán egyik fajtái a Merkúron megfigyelhető, kirepülő törmelékek okozta felszínformációknak: lehetnek még folytonos törmelékmezők, sugársávok, illetve felszínre kerülő friss, fényes anyag is. Ez figyelhető meg a krátertől északra elterülő, a környezettől világosabb anyag formájában is, aminek elhelyezkedése utalhat a becsapódás esetleges irányára is. A körülbelül 80 km-s fiatal kráter részben egy tőle délre lévő idősebb és kisebb felszínformációra "telepedett". [NASA/Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory/Carnegie Institution of Washington] A Merkúr felszíne különböző méretű és elrendezésű kráterek ezreivel van telehintve, ami a bolygót több milliárd év alatt ért becsapódások következménye. Az utolsó kép felső részén, illetve jobbra kinagyítva hasonló objektumok különös elrendeződését láthatjuk, ami a véletlen szeszélye folytán egy óriási lábnyomra emlékeztet. A sarok az idők során egymásra rakódott, átfedő kráterekből áll, míg a négy lábujj különálló, eltérő korú becsapódások nyomait őrzi. Jeti a Merkúron? A felvétel hozzávetőleg 820 km széles területet ábrázol. [NASA/Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory/Carnegie Institution of Washington] (index)

Egész életet jrakezdeni

várj amíg feltörik a nagra3at mert mésképp pénz dobsz ki az ablakon

nekem a párbaj jobban bejön

Meglehet, hogy egy eddig ismereten Leonardo da Vinci-portrét sikerült azonosítania egy párizsi laboratóriumnak a reneszánsz mester ujjlenyomata alapján. A laboratórium szerint a női portrét ábrázoló rajzon Leonardóéhoz "nagyon hasonló" ujjlenyomatot találtak - számolt be róla kedden a bbc.co.uk hírszolgálata az Antiques Trade Gazette cikke nyomán. A képet korábban egy XIX. század eleji német munkának tartották. A Reneszánsz ruhás fiatal lány portréja című alkotás 1998-ban 19 ezer dollárért kelt el a Christie's New York-i árverésén, s tavalyelőtt hasonló összegért cserélt gazdát, amikor egy kanadai gyűjtő, Peter Silverman megvásárolta. Azért fordult szakértőkhöz, mert gyanította, hogy valami nagyon értékes alkotás birtokába jutott. Ha valóban Leonardo-rajzról van szó, akár több tízmillió dollárt érhet. A portrén talált ujjlenyomat Leonardo mutató vagy középső ujjának lenyomatával mutat hasonlóságot, amelyet korábban da Vinci Vatikánban található Szent Jeromos című festményén találtak meg. Ezt a képet még művészi pályafutása kezdetén festette, amikor köztudomásúlag még nem voltak segédjei. A lány portréjának infravörös elemzése komoly stilisztikai egyezéseket mutatott Leonardónak azzal a női portréjával, amely a windsori kastélyban függ. A vizsgálat azt is kiderítette, hogy a tinta- és krétarajz ráadásul egy balkezes művész alkotása, da Vinci pedig balkezes volt. A szénizotópos kormeghatározás szintén megerősítette, hogy az alkotás a XV. századból származhat, amit a képen megjelenő korabeli hajviselet is valószínűsít. Martin Kemp da Vinci-kutató, az Oxford Egyetem nyugalmazott művészettörténet-professzora szerint az ábrázolt leány Bianca Sforza lehet, Ludovico Sforza milánói herceg (1452-1508) lánya. A 33x23 centiméteres portrét jövőre Svédországban kiállítják. (MTI)

Az email már nem király, vagyis az elektronikus levelezés korszakának bealkonyult, helyét a folyamatos kommunikáció jegyében átveszi a Twitter, a Facebook és a Google Wave szolgáltatás - írta a The Wall Street Journal amerikai üzleti napilap. Az újság szerint az emailezésnek bealkonyult. Több mint egy évtizede átírta az emberek közötti kommunikáció szabályait, ahogy a most élre törő új generációs online kommunikációs felületek is átszabják annak kereteit. Az email természetesen továbbra is használatban marad, de ez az üzenési forma az internetnek még abban az időszakában született, amikor a felhasználók be- és kijelentkezgettek a világhálóra kapcsolódáskor. Az időszakos belépéskor az internetezők csomagokban jutottak hozzá email leveleikhez. Ma viszont már mindenki folyamatosan az információs világhálón lóg, akár az asztali számítógép előtt ül vagy mobiltelefonozik, és az emailnél sokkal gyorsabb és szórakoztatóbb kommunikációs csatornák fejlődtek ki. A csatolmányokkal működő emailezés szinte már unalmasnak tűnik a Facebook közösségi portál vagy a tesztfázisban levő Google Wave lehetőségeihez képest; utóbbin az asztali számítógép képei például egyszerű áthúzással megoszthatók és a kommenteket szinte valós idejű sebességgel lehet elhelyezni. A The Wall Street Journal megjegyezte, hogy bár az emailt használók köre továbbra is bővül, a közösségi hálózatok és szolgáltatások tagjainak száma sokkal gyorsabb ütemben növekszik. Idén augusztusban 277 millióan emaileztek az Egyesült Államokban, néhány európai országban, valamint Ausztráliában és Brazíliában, ez 21 százalékos növekmény a 2008 augusztusi 229 millióhoz képest. A közösségi oldalakat használók köre viszont ugyanezen időszakban 31 százalékkal nőtt, s számuk elérte a 301 milliót. Az újság rámutatott: a változás mindenekelőtt a kommunikáció felgyorsulásával jár. Évekkel ezelőtt az emberek panaszkodtak, ha levelük csak napok múlva ért el a címzetthez, az utóbbi években már az is zavaró volt, ha az email félórás késéssel ért célba, ma pedig már a néhány másodperces késedelem is hosszúnak tűnik egy sms átküldésekor. Hamarosan már olyan panaszok lehetnek, hogy a mobiltelefonok nem értesítik automatikusan a barátokat, ha a telefon tulajdonosa a közelben tartózkodik (ilyen szolgáltatás már létezik). Az új szolgáltatásokban, amilyen például a Twitter, az érintkezések sokkal gyakoribbá és kötetlenebbé válnak. Egy-egy üzenetről azonnal tudomást szerezhetnek az online kapcsolatban levő, feliratkozott barátok és közeli ismerősök, nincs szükség emailek írására. A Facebook is hasonló irányt követ, tagjainak hollétéről azonnal értesítést kapnak a barátok, a linkelés és a kommentelés is egyszerű. Ezeken kívül tucatnyi másik cég igyekszik egy-egy szeletet kihasítani a felgyorsult kommunikáció világából az AOL-tól kezdve a Yahoo-n át a vadonatúj Yammerig. A The Wall Street Journal rámutat: a felgyorsult, folyamszerű kommunikálás egyik hátránya az üzenetek személyes jellegének gyengülése. Mivel sokkal többen olvashatják a bejegyzéseket, az ember felületesebben tájékoztat, mint egy személyre szóló elektronikus levélben. A fejlődés másik hátulütője a közölt információmennyiség növekedése, egyre nehezebb megítélni, melyik üzenet a fontos és melyik nem, melyikre kell reagálni és melyikre nem. Információs túlterheltség jön létre. Az üzleti lap szerint az egyik legnagyobb kérdés az, hogy az új szolgáltatások vajon az eddigieknél is jobban leterhelik-e a majd embereket, vagy ellenkezőleg, felszabadítják őket? A legtöbb cég azt hangoztatja, több lesz a szabadidő. Jeff Teper, a Microsoft üzleti kommunikációs szoftvereket gyártó SharePoint részlegének vezetője azt mondta, egy vállalat alkalmazottai a múltban felesleges emailek tömegét kapták például egy fejlesztés alatti projektről, a SharePoint és egyéb programok viszont megszüntetik ezt a gondot, mindenki akkor léphet be az információs áramba, amikor arra szüksége van. Mások viszont azt állítják, hogy a kommunikációs csatornák megsokasodásával az emberek több időt töltenek üzenetek küldésével, megszaporodnak a felesleges üzenetváltások az érdemi kommunikáció, például annak kárára, hogy az ember valakivel személyesen szót váltson. (MTI)

addigra úgyis kiirtják egymást az emberek

yestarday

körülnéztem a neten de sajna még nem találtam drivert, én a szkennerel vagyok elakadva

Hónapok óta keringenek az információk a HTC Leo kódnéven megismert HTC Touch HD2 telefonról, most végre tiszta vizet önthetünk a pohárba. Egyelőre még nem hivatalosak a hírek, de igen sok minden kiderült a telefonról. Így tudhatjuk, hogy a rendszer rajta Windows Mobile 6.5 Professional, a készülékben pedig egy 1 gigahertzes Qualcomm MSM 8250 processzor dolgozik 320 megabájt RAM és 512 megabájt ROM társaságában, ez utóbbi természetesen microSD kártyával bővíthető. A HTC Touch HD2 kapacitív érintőkijelzője 4.3 colon terül el, 480×800 pixel felbontással és 65 ezer színben képes megjeleníteni az információkat. Internetelérésről EDGE, 3G és 7.2 Mbps HSDPA, valamint 2 Mbps HSUPA gondoskodik a Wi-Fi-n kívül. A szórakoztatásra 5 megapixeles, dupla Led-es kamera, Bluetooth 2.1, beépített A-GPS, digitális iránytű, FM-rádió, giroszkóp, fényszenzor és egy 3.5 mm-es jack csatlakozó gondoskodik. Az 1230 mAh-s akkumulátorral remélhetőleg legalább 3 napig kibírja majd egy feltöltéssel az akkumulátor. További érdekesség a CoPilot vagy Papago navigációs szoftver és a 3G-ből Wi-Fit konvertáló router program. A készülék ára: ~160.000 ft (telefonguru)

Újabb trailer az origón: http://origo.hu/filmklub/20091012-a-toy-story-3-masodik-elozetese.html

A Közép-Amerikában és Mexikóban élő Bagheera kiplingi az akáciák fehérjékben dús hajtásvégeit részesíti előnyben a vadászat és az állati eredetű táplálék helyett. Az 5-6 milliméteres ugrópóknak ehhez ki kell cseleznie a növényeket védő hangyákat. A hangyák és az akáciafák együtt fejlődtek az evolúció során, és hatékony szimbiózist hoztak létre. Az agresszív rovarok megvédik a fákat annak kártevőitől, cserébe maguk lakmározhatnak a hajtásvégekből. A pók azonban kifejlesztett egy módszert, amivel túljár a hangyák eszén. A pókok a hangyákhoz hasonlóan a fákon élnek, de annak kieső részein, az öreg, tápanyagban gyér leveleken, ahol nincsenek hangyák - magyarázta a kutatás egyik vezetője, Robert Curry, a kanadai Villanova Egyetem professzora a BBC-nek. Amikor megéheznek, elindulnak a fiatalabb levelek irányába, és megvárják, míg a hangyák őrjáratában szünet áll be. Ekkor gyorsan megragadnak egy hajtásvéget, letörik, és elszaladnak vele a fa háborítatlan részére, ahol nyugodtan megeszik. A többi ugrópókhoz hasonlóan a Bagheera kiplingi is kifinomult látással rendelkezik, gyors mozgású, és fejlett kognitív képességei vannak. A pók növényi étrendjét először Eric Olsen, a Brandeis Egyetem kutatója fedezte fel Costa Ricán 2001-ben, majd ettől függetlenül 2007-ben megfigyelte Christopher Meehan, a Villanova Egyetem akkori hallgatója is. A többi pók szintén kiegészíti néha az étrendjét pollennel vagy nektárral, a Bagheera kiplingi azonban szinte teljes mértékben vegetáriánus, csupán olykor-olykor vetemedik hangyalárvákra. Curry professzor szerint a trópusokon uralkodó erős versengés elég okot szolgáltat a furcsa viselkedésre. Mindig evolúciós előnnyel jár olyasmit tenni, amit más még nem fedezett fel. A Bagheera kiplingi ugrópók lévén nem sző hálót, saját magának kell levadásznia táplálékát. Mivel a növényi részek nemigen mozognak, kiszámítható táplálékforrást jelentenek. Ráadásul az akáciák egész évben hajtanak, még a száraz évszakban is. Hangyavédelmük mellé pedig nem fejlesztettek ki kémiai védekezést, mint a többi növény. (index)

Return to the Castle Wolfenstein , az este azt nyomtam ki unalmamban

A pokolba legalább sok az ismerős :lol:

Eléggé instabbil megindul 1mB/seccel majd belassul 25kb/secre...maradok a rapidnál és az ftpknél

A vérnyomásom miatt nem szabad igyak kávét

szó szerint betudok tépni ha előjön nálam olyankor a billentyű meg az egér bánja

275 darab , jah 3 éves LG dvd iró , még jópár darab mert sokat kellet irjak a haveroknak is

átlagosan 2 óra , hírek topicban szoktam sokat benn idözni

Roxette