blackbird71

szipi! Az egyes pontban igazad van. Ez viszont nem tudhatod előre. A látszat sokszor csalóka!!! Ezzel azért nem értek egyet, mert ha ez így van akkor annak a kapcsolatnak véget kell vetni. Csak olyan kapcsolatnak van értelme amiben mindkét fél önmaga tud lenni és jól érzi magát. A többi számomra nem kapcsolat.

Ez működő direktíva a karrierépítésben, de nem a szerelemben. Ez már érthető, de nem feltétélen követendő példa, mert itt már fennáll a veszélye annak, hogy olyat hagy ki amit később megbánhat. Ez a típus soha nem lesz boldog! A szerelemben (ami mindkét félnek jólesik) és a háborúban ( a történelmet a győztesek írják) mindent szabad!

Kimaradt a felsorolásból: A szabályalkotó Értelmesnek és okosnak hiszi magát és lehet, hogy az is lehetne, ha az egész érzelmi életét nem szabályokra alapozná, melyek az idők folyamán egyre csak gyarapodnak ahogy esetleges csalódások érik. És ezekhez az általa alkotott szabályokhoz minden helyzetben tíz körömmel ragaszkodik. Például: - Átvágta egy nős férfi: Nem kezdek nős férfiakkal. - Munkahelyi szerelem befuccsolt: Munkahelyen nem kerülök érzelmileg közel egy férfihoz sem. - Satöbbi ... A felsorolást lehetne folytatni de minek. Az ilyen nő csak csodálkozik, hogy jól néz ki, okos, értelmes és mégis egy idő után szinte menekülnek tőle a férfiak. Ilyenkor önigazolást lát egy régebbi szabályra vagy egy újat hoz létre és ez így megy élete végéig. A szabályok szaporodnak, a mozgástér egyre csökken és közben elszalasztja a lehetőségeit, mert egy általa alkotott szabálynak nem felelt meg az illető. Az eszébe sem jut, hogyha egy kicsit rugalmasabb lenne akár boldog is lehetne! Természetesen vannak bizonyos szabályok amiket be kell tartani, de az érzelmi életet nem lehet szabályokkal skatulyába zárni. Ennek a vége: sok ismerős és mégis magányos marad a hölgy.

Ha valaki megcsalja a partnerét annak oka van. Nagyon sokszor nem csak "pillanatnyi elmezavarról" van szó, hanem sokkal komolyabb problémákról! Sok esetben komoly és a partnerrel többször megbeszélt, de meg nem oldott gondok húzódnak meg a háttérben. Ezek egy idő után óriási teherként nehezednek az emberre és úgy érzi, hogy a patnerrel hiába beszéli meg (többször is), változás nem történik. Az embernek ilyenkor az az érzése támad, hogy a partnerét nem is érdekli a mondandója és ezáltal ő sem. Ilyenkor az ember elég könnyen esik egy megértő harmadik karjába. Ilyen esetben a megcsalt fél is legalább annyira hibás, mint aki megcsalta őt. Nem azt mondom, hogy minden esetben így van, csak ez is egy lehetőség ami könnyen megtörténhet egy hosszú kapcsolatban. El sem hinné az ember mennyire könnyen. Egy régóta tartó látszólag stabil kapcsolat is elég sérülékeny tud lenni, ha kevés benne a partnerek közötti őszinte komunikáció!